Petefészek tartalék

Petefészek tartalék és AMH (anti-Müllerian hormon)

Minden nő bizonyos számú petesejttel születik, amelyek száma az élet során csökken. A termékenység csökkenése a petefészkek “öregedésének” köszönhető. Az OVARIÁLIS TARTALÉK 25 éves kor után kezd csökkenni a nőknél és 30 éves kor után ez a csökkenés már jelentős.

A születés után a lányok petefészkében körülbelül 1 millió petesejt található, amelyből körülbelül 300 000 marad meg a serdülőkorig. A reproduktív korban az ovuláció során körülbelül 300 petesejt szabadul fel. A megmaradt petesejtek elpusztulnak. A petesejtvesztés folyamata minden nő esetében előre meghatározott, és nem befolyásolja hormonális fogamzásgátlás, meddőségi kezelés vagy a szülések száma. A dohányzás azonban bizonyítottan felgyorsítja a petesejtek elhalását és a menopauza kezdetét.

Lányoknál az ANTI-MÜLLERIAN-HORMON (AMH) termelése csak a serdülőkorban kezdődik, és a petefészkek tüszőiben lévő granulosa sejtek termelik.

Az AMH fontos funkciója a nőknél a tüszőnövekedés szabályozása. Ez biztosítja, hogy a tüszők nem érnek be egyszerre nagy mennyiségben, így a petesejt-tartalékok nem merülnek ki idő előtt.

Az AMH a petefészek működésének mutatója, és alkalmas a policisztás petefészek és a korai petefészek-elégtelenség állapotának értékelésére. A menopauza után az AMH már nem mutatható ki a vérben.

Az AMH-hormonszint vizsgálata nem függ a menstruációs ciklus napjától és a hormonális gyógyszerek használatától sem. A vizsgálatot vérvétel segítségével végzik, amelyben meghatározzák és értékelik az AMH-szintet, így nyomon követhető a “tüszőtartalék”. A vérvételre nem szükséges éhgyomorral jönni.

Az AMH használata a diagnosztikában:

A policisztás petefészek (PCO) megfigyelése.

A “tüszőtartalék” ellenőrzése, különösen az in vitro megtermékenyítés (IVF) előtt – bizonyított, hogy a magasabb AMH-szinttel rendelkező nőknek nagyobb az esélyük arra, hogy stimuláció után teherbe esnek.

Az AMH-szint nem a petesejtek minőségéről tanúskodik.